Ma arra gondoltam, hogy szilvás gombóc. Nem azokra a bolti, fagyasztott, kemény golyóbisokra, hanem amit még kislány koromban Mamócával és Bátyóval együtt, főtt krumpliból. Amit tésztává gyúrt össze Mamóca szorgos keze, majd a nyújtódeszkán gondosan kilapított, és szabályos négyszögekbe vágott. Aminek a közepébe egy-egy fél szilvát rakott. Mi csak a nudlit, „Még kicsik vagytok!” Ő összecsípte a szemközti sarkakat és szabályos labdát formázott belőlük, de jó is lenne velük labdázni, de azért finom az a gombóc is, de nagyon! Mi csak a nudlit, „Még kicsik vagytok!” És ha azt hiszed, hogy nem lehet elrontani a nudlit, mert hogy azt olyan egyszerű, hát tévedés, mert ellehetett, hol túl hosszú és vékony lett, hol meg dundi és rövid, vagy kerek. Ő a gombócokat mindig, mi meg a nudlikat, „Lisztezd be a kezedet és a tenyeredet jól, úgy nem tapad!” Aztán végül nekünk is szabadot, egy-egy gombócot, mikor már nagyobbak és ügyesebbek. Megmutatta, hogyan csippentsem össze kicsiny ujjaimmal a két szemközti sarkot és formáljak belőle szép kerek lasztit, úgy hogy azért a szilva se potyogjon ki belőle. Majd lábast vett elő, olyan magas falút! És rotyogott benne a forró víz, „Vigyázzatok, ne gyertek közelebb!” És szépen sorjában beletette őket, és úszni tanultak a szilvás gombóc és nudli gyerekek. Főtt krumpliból, mit ő maga készített. És búvárkodtak mélyen lent a lábas alján, majd győzött felettük az éhes akarat, megfőttek bizony mind szép sorban és a lábas tetején sorakoztak a megmentőjükre, a szűrőre várva. Közben zsemlemorzsát pirított, disznózsíron arany barnára és ropogósra. Ebbe dobálta bele a megfőtt ”játékosokat”. Majd az asztalra kerültek mind és megettük őket bizony egytől egyig. És finom volt az az ebéd, sőt Isteni! Mert együtt! És porcukorba mártogattuk őket, mert juj, azért savanyú volt az a szilva, és kifolyt a leve, ha kettévágtuk a gombócokat. A nudlik meg olyan viccesek voltak és mind-mind más és más alakú, és nevettünk rajtuk együtt sokat. És játszottunk is velük, amikor apuci nem látta, közben persze degeszre tömtük magunkat és boldogok voltunk.
Ma arra gondoltam, hogy szilvás gombóc!