Mond csak

Kolbászkerítést fon a Hold
Dolmánykabátján szellőlányka lesz a rojt
S ha habozik, akkor is jót akar a száj
De mondd csak!
A szem mond igazat, vagy a szó, ami száll?
Mennyi és mennyi, megannyi lopott pillanat
Szemed szemembe nézett, s benne otthonra akadt
Szemem szemedbe révedt, s oly közel lett a lég
De mondd csak!
Ha felfedjük titkos táncunkat, ránk sújthat-e a vég?
Mondd csak!
Ha majd kolbászkerítést fon az égre a Hold
S dolmánykabátján szellőlányka lesz a rojt
Fogsz-e akkor is úgy rám nézni?
Fogja-e szemed szememet igézni?
S ha majd a Csend megszüli nekünk az Igaz pillanatot
Mondd csak!
Lehetek-e én az a Szellőlányka, melyet a Hold a kabátodra felaggatott?